2024-ben így illik

Hogyan vélekednek a magyarok az online és az offline etikettről napjainkban?  

 

Egyre többet hallunk arról, hogy a kulturálatlan viselkedés, az egymásra való tekintet nélküli magatartás terjedőben van a mindennapjainkban. De vajon tényleg ennyire fellazultak a társas érintkezés szabályai a magyar társadalomban, vagy ez csupán egy generációról generációra ismetlődő közhely, miszerint “régen minden jobb volt”?  1000 fős mintán készült mobilapplikáció-alapú országos reprezentatív felmérés-sorozatunkban erre a kérdésre kerestük a választ. Olyan területeket érintettünk a mindennapos etikett kérdéskörében, mint a vendéglátás szabályai, az idegenekkel való érintkezés, vagy a telefonhasználat nyilvános helyeken. Ezen felül az online tér sokszor íratlan illemszabályait is körbejártuk. Mutatjuk, hogy milyen eredményekre jutottunk. 

Összességében elmondható, hogy a hagyományos viselkedési normák a magyar társadalomban még mindig erősen élnek, bár egyes kérdésekben megfigyelhetőek generációs különbségek. Az idősebbek jellemzően szigorúbban ragaszkodnak az illemszabályokhoz, míg a fiatalabbak, bár fontosnak tartják a tradíciókat, rugalmasabban, megengedőbben állnak bizonyos kérdésekhez.  

Így illik otthon  

 

Terülj-terülj asztalkám 

A nők a vendégek fogadásával kapcsolatos kérdésekkel szigorúbbak, mint a férfiak: 48%-a szerint minden esetben illik ajándékot vinni, ha valakit meglátogatunk (vs férfiak 39%), illetve 41%-uk szerint legalább egy féle házi süteménnyel illik kínálni a vendégeket. A férfiak inkább bolti rágcsálnivalókkal készülnek.  

A 40-59 éves korosztályra jellemzőbb, hogy mindig visz ajándékot vendégségbe (mindig: 51-52% vs. alkalmakkor 36-39%), a fiatalabbak viszont inkább akkor készülnek valami meglepetéssel, ha erre az alkalom adja. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy a házigazdának kell-e étellel szolgálnia, akkor az idősebbek között vannak többen azok, akik azt mondják, hogy erre nincsen szükség (30-59 korosztály: 22-25%), míg a 30 év alatti fiatalok mindössze 6-14%-a osztja azt a véleményt, hogy vendégváró étkek nélkül is össze lehet jönni.  

Izgalmas eredmény, hogy az iskolázottság előrehaladtával a vendéglátás során elvárt magatartásformák lazulnak: a 8 általánost végzettek több, mint negyede szerint illik legalább egy főételell is készülni, míg a diplomások körében kevesebb, mint minden 10. válaszadó vélekedik így.  

Ábra 1. Szerinted egy házigazdának kell ételt kínálni a vendégeinek? (16-59 éves korosztály, okostelefonnal rendelkezők) 

Cipővel vagy anélkül 

A válaszadók több, mint kétharmada automatikusan leveszi a cipőjét, amikor hazaér vagy vendégségbe látogat. Az 50-59 éves korosztályra inkább jellemző, hogy azért előtte megkérdezi a házigazdát, hogy szüséges-e (23%), a fiatalabbak pedig inkább csinálják ezt azonnal maguktól (15-17% azok aránya, akik megkérdezik előtte).  

Dobni egy sziát a szomszédnak 

Az 50-59 éves korosztály több, mint 90%-a köszön mindig a liftben, a lépcsőházban vagy az utcán a szomszédoknak akkor is, ha egyébként nincsenek beszélőviszonyban, míg a fiatalabbak között ez az arány 80% környékén alakul. Azt gondolhatnánk, hogy a fővárosban élők kevésbé közvetlenek, azonban 84%-uk tartja ezt a szokást – ugyanannyian, mint a vidékiek.  

 

Így illik a publikus tereken 

  

Egyetek csak, az enyém is mindjárt itt van! 

A kutatás eredményei szerint egy fiatalabbokból álló társaságnál sokkal inkább számíthatunk arra, hogy még ha nagyobb asztaltársasággal vagyunk sem fog elhűni az ételünk: a 16-19 évesek majdnem negyede szerint teljesen rendben van, ha mindenki akkor kezd el enni, amikor megérkezett a saját rendelése és nem kell mindenkit megvárni. Az idősebb korosztályok esetében ez az arány mindössze 5-10% körül alakul. 

Ábra 2. Szerinted mikor illik elkezdeni enni egy asztaltársaságnál? (16-59 éves korosztály, okostelefonnal rendelkezők) 

Elnézést, szeretne leülni?  

Az 50-59 évesek majdnem kétharmada mindig automatikusan átadja a helyét az rászorulóknak, míg a 16-19 évesek körében ez az arány csupán 38%. Ha viszont arról van szó, hogy valakit megkérnek, hogy adja át a helyét, vagy valaki láthatóan rászorul, akkor a fiatalabb korosztály is ugyanolyan mértékben hajlandó ácsorogni, mint az idősebbek.  

 A nők inkább adják át maguktól a helyet, mint a férfiak (nők 59% vs férfiak 49%), viszont azt is fontos kiemelni, hogy a férfi válaszadók körében valamennyivel magasabb volt azok aránya is, akik nem utaznak tömegközlekedésen (nők 10% vs férfiak 15%).  

 

Csak csendben, csak halkan 

A nyilvános helyen való telefonálásról a válaszadók többsége, 52% úgy véli, hogy csak nagyon szükséges esetben és akkor is halkan szabad. Az 50-59 évesek körében ez az arány 62%, ami szignifikánsan magasabb a teljes minta átlagához képest, a 16-29 éves korú válaszadók körében pedig jóval több volt azok száma, akik lazábban kezelik ezt a kérdést és szerintünk nincsen semmi baj azzal, ha az utcán, vagy egyéb publikus területen telefonálunk (36-39% vs többiek 21-32%).  

Ábra 3. Szerinted illik nyilvános helyen telefonálni? (16-59 éves korosztály, okostelefonnal rendelkezők) 

A nyilvános orrfújás esetében megengedőbbek az emberek, közel hétharmadukat egyáltalán nem zavarja, valamennyivel több, mint negyedük szerint pedig teljesen rendben van, ha halkan történik. A legerősebb eltérés itt is a 16-19 és az 50-59 éves korosztály között van (egyáltalán nem zavar: 80% vs 58%).  

 

Bocsi, beelőzhetek? 

A sorban állás etikettjét firtató kérdésre a válaszadók 43%-a szerint egyáltalán nem illik megkérdezni az előttünk állót, hogy megelőzhetjük-e, 40% szerint viszont igen, ha jó indokkal tesszük. A fiatalok itt is merészebbek: a 16-29 éves megkérdezettek között volt a legkevesebb azon válaszok száma, hogy ‘nem illik, mindenki várjon a sorára’.  

 

Szóval az úgy volt, hogy… 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy késés esetén szükséges-e megindokolni, hogy miért történt. A válaszadók 47%-a szerint mindig meg kell indokolni a késést, 43% szerint pedig csak akkor, ha az jelentős mértékű. Mindössze a megkérdezettek 10%-a gondolja úgy, hogy egyáltalán nem szükséges indokolni. Az idősebbek közel kétharmada gondolja úgy, hogy minden esetben meg kell nevezni a késés okát; ez majdnem kétszer akkora arány, mint ami a 16-29 évesek körében figyelhető meg.  

 

Buszmegállóban füstölög 

A válaszadók kicsivel több, mint fele úgy véli, hogy ha nincs kifejezett tilalom és nem a másik ember arcába fújják a füstöt, akkor rendben van a közterületen dohányzás még akkor is, ha vannak mások a cigizők körül. 37% szerint viszont nagyon zavaró és illetlen, ha valaki nyilvános helyen bagózik. A fiatalok – 16-29 év – itt is inkább megengedőbbek, mint az idősek (50-59 év), jóval többük szerint van rendben a kulturált köztéri dohányzás (60-63%), mint az idősebbek megítélése szerint (42%).  

 

Így illik a világhálón 

 

Az internet használatával kapcsolatban kevesebb a tradicionális szabályunk, hiszen ez a tér egy jóval frissebb jelenség az emberek életében, ráadásul folymatosan újul és formálódik, mi pedig idővel talán egyre tudatosabban vagyunk jelen itt is. Jelen kutatásban főleg arra fókuszáltunk, hogy mennyire osztanak meg az emberek privát tartalmakat, mit látnak veszélyesnek, valamint hogy mit gondolnak az interneten zajló kommunikációról, mi elvárható szerintük ebben a térben és kontextusban. Összességében elmondható, hogy a nők jóval óvatosabbak, mint a férfiak, valamint hogy a diplomások is körültekintőbben járnak el, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók.  

 

Akkor ezt a fotót most fölteszem…  

A magyarok szerint leginkább a másokat gúnyoló képek megosztásától illik tartózkodni(71%), de nem sokkal maradtak le a mezőnyben a másokat sértő fotók (66%), valamint az intim tartalmak (66%). A kiskorúakat ábrázoló képeket a válaszadók 65%-a szerint szintén nem szabad megosztani. A nők mindegyik típusú kép esetében nagyjából 10% ponttal óvatosabbak, mint a férfiak. A diplomások és a maximum nyolc általánost végzettek között is jelentős eltérések mutatkoznak – a diplomások több mindenre jelölték, hogy ‘nem szabad’-, a két csoport között 10-20% pontos eltérések figyelhetőek meg.  

Ábra 4. Az alábbiak közül szerinted melyik fotókat nem szabad feltölteni közösségi oldalakra? (többválasztós, 16-59 éves korosztály, okostelefonnal rendelkezők) 

Az emberek elsöprő többsége szerint meg kell fontolni, hogy milyen tartalmakat teszünk fel a világhálóra. A nők ebben is az óvatosabak táborát erősítik, csakúgy, mint a diplomások. A nőkre továbbá jellemzőbb, hogy gyakrabban találkoznak olyan képekkel, amiket saját megítélésük szerint nem kellett volna feltenni a netre (69%), mint a férfiak (51%).  

 

Vitatkozni csak okosan, szépen 

A kulturált vita szabályainak a válaszadók jelentős többsége szerint (83%) a kommentekre is vonatkozniuk kellene. Viszonylag gyakori, hogy a válaszadók személyeskedő, sértő kommentpárbajjal találkoznak a közösségi oldalakon, főképp a nők (78%) és az 50 év alattiak (74-85%) számoltak be erről.  

 Ábra 5. Szerinted a kommentekre is vonatkoznak a kulturált vita szabályai? / Milyen gyakran fordul elő veled, hogy személyeskedő, sértő ‘kommentpárbajt’ látsz az interneten? (16-59 éves korosztály, okostelefonnal rendelkezők) 

Akkor is elmondom, ha senki nem kérdezett 

A válaszadók mindössze 14%-ra jellemző, hogy gyakran kommentel olyan bejegyzések alá, melyeknek a szerzőjét nem ismeri személyesen. A diplomások körében ez az arány nem éri el a 10%-ot, míg az alacsonyabban iskolázottak körében valamennyivel gyakoribb (14-19%) a jelenség. Ugyanez a különbség a nemek tekintetében is megfigyelhető, a nők ismételten csak óvatosabbak a kérdést illetően, mint a férfiak: a nők 11%-a jelölte meg, hogy (nagyon) gyakran kommentel, míg a férfiaknál ez a szám 18%.   

 

Na de mi kérdezünk…

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Opinio applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***

Módszertan: az eredményekhez felhasznált adatokat két különböző adatfelvétel során rögzítette az Opinio Institute Kft mobilapplikációs adatfelvétel segítségével 2024 márciusában. A mintanagyság az egyes adatfelvételek során átlagosan 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.