A magyar társadalom véleménye és tapasztalata a baráti viszonyokról

“Azért vannak a jóbarátok…” Miért is?  

 

Széles körben osztott vélekedés, hogy napjainkban egyre gyengülnek a személyes kapcsolatok és egyre általánosabbá, össztársadalmi problémává válik a magány. Többek között ennek a vélekedésnek a megalapozottságát járta körül az Opinio Institute legújabb, három részes kutatás-sorozatában, amelyben a barátság témakörével kapcsolatban kérdeztük a magyar válaszadók véleményét és személyes tapasztalatát országosan reprezentatív mintán*. 

A kutatás első része általános véleményekre és attitűdökre fókuszált a barátsággal kapcsolatban. A magyar válaszadók egyöntetűen (86%) egyetértenek a régi közmondás igazságával, miszerint “madarat tolláról, embert barátjáról”. Egy fokkal megosztottabbak a vélemények egy másik népszerű vélekedéssel kapcsolatban, miszerint ‘a kor előrehaladtával egyre nehezebb barátkozni’. Ezzel már csak a társadalom 57%-a ért inkább, vagy teljes mértékben egyet, további 29% pedig bizonytalan a kérdésben. Többek között ezzel (is) állhat összefüggésben az az eredmény, hogy az önbevalláson alapuló magányérzet – ami a valós megéléshez képest jelentős mértékben lefelé torzíthat – széles körben jelen van a társadalomban: 22% elég gyakran és egy további 12% nagyon gyakran érzi agát egyedül. Érdekesség, hogy a közvélekedéssel szemben az idősebb generációk nem számolnak be nagyobb arányban ilyen érzésekről, ezzel szemben a legfiatalabb, 16-19 éves korcsoport tagjai az átlagot jelentősen meghaladó, 47%-os arányban érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt. Az okok részletes feltárására nem vállalkoztunk a kutatásban, de talán ebben az arányszámban is tetten érhető a fiatal generációk gyakran hangoztatott visszavonulása a személyes kapcsolatoktól a digitális tér felé. 

A kutatás általános részében külön rákérdeztünk a barátság és a párkapcsolatok relációjára. Megosztó kérdésnek bizonyult az exekkel való baráti viszony ápolása: a társadalom 26%-a egyáltalán nem hisz ilyesmiben, egy hasonló méretű, 25%-os kisebbség számára ez természetes kimenetel, hiszen velük is előfordult már ilyen, míg a válaszadók kb. fele ugyan nem tapasztalt ilyet személyesen, de elvben nyitott az eshetőségére. Érdekesség, hogy az idősebb, 50-59 éves válaszadók tűnnek a leginkább nyitottnak a kérdésben, az ő körükben 37% tekinti természetes lehetőségnek ezt a kimenetelt (amiben szerepet játszhat az is, hogy több idejük és lehetőségük volt megtapasztalni párkapcsolatot követően működő barátságot).   

Alapvetően pozitív annak a megítélése, hogy egy adott párkapcsolaton belül mennyire fontos a barátság: a jelentős többség (67%) szerint elengedhetetlen, hogy az ember párja egyben jóbarátja is legyen és csak elenyésző mennyiségű ember (4%) véli úgy, hogy a kettőt nem érdemes keverni (míg a további 28% szerint a kérdés kapcsolatfüggő). Itt is érdekes korrelációt figyelhetünk meg a kor és a kérdésre adott válaszok között: a korfával emelkedve egyre többen szkeptikusak és bizonytalanok a kérdésben. Míg a 16-19 évesek 79%-a szerint elengedhetetlen a barátság a párkapcsolaton belül, úgy az 50-59 évesek körében már csak 62%-nyian vélekednek így.  

A kutatás második része a válaszadók konkrét baráti körének különböző jellemzőit térképezte fel. A számosság oldaláról közelítve a kérdést, a válaszadók többségének viszonylag kevés olyan ember van az életében, akit “közeli barátként” jellemezne: 60% esetében 3 alatti ez a szám, egy további 28%-nak 3 és 5 között, és csak 12%-nak van több, mint 5 közeli barátja. A baráti körön belül amúgy az azonos nemű barátságok a jellemzőbbek: a válaszadók fele szerint „szinte kizárólag”, vagy „inkább” vele azonos neműek a barátai és kevesebb, mint 10% esetében van többségében az ellenkező nem. A baráti hálókat jelentős mértékben érintette a kivándorlás az elmúlt években, a válaszadók közel felének (46%-nak) él legalább egy közeli barátja külföldön, és a válaszadók közel kétharmada (65%) számolt be arról, hogy megszakadt legalább egy közeli baráti viszonya a huzamosabb távollét (elsősorban, de nem feltétlenül külföldön tartózkodás) miatt. 

Érdekesség, hogy a nők magasabb fokú szociális igényéről szóló sztereotípiára rácáfolva (vagy legalábbis azt némileg árnyalva) a nők körében magasabb a 3 közeli barátnál kevesebbel rendelkezők aránya a férfiakhoz képest (64% az 56%-kal szemben), bár e különbséget részben magyarázhatja az, hogy az idősebb generációk soraiban nagyobb arányban fordulnak elő a nők a magasabb várható élettartalmuk miatt, és az idősebbek körében jellemzően gyengébb a baráti kapcsolatok intenzitása. Míg a 16-19 éves korosztálynak csupán 36%-a rendelkezik 3-nál kevesebb közeli baráttal, az 50-59 éves korosztályban 66%-os ez arány. Az oktatás szocializációs funkciójáról árulkodó tény továbbá, hogy a diplomások körében átlag alatti, csak 54%-os a 3-nál kevesebb közeli baráttal rendelkezők aránya. 

Ezzel összecsengő eredmény, hogy a közeli barátságok eredetére vonatkozó kérdésre adott válaszokból az oktatás emelkedik ki 29%-os részaránnyal (ezen belül 22% középoktatás, 7% pedig felsőoktatás), míg a második legfontosabb barátságépítő közeg a munka világa (23%). Ezekhez képest eltörpül jelentőségében a család (10%), sport vagy egyéb hobbitevékenységek (7%), vagy a spontán alkalmak (pl. bulik, szintén 7%) szerepe. 

A barátságok ápolására vonatkozó kérdésblokkból jól kirajzolódik az is, hogy a magyarok többsége viszonylag ritkán tart személyes kapcsolatot a legközelebbi barátaival: 37% ritkábban, mint havonta találkozik velük és egy további 11% is havonta maximum egyszer, míg a napi szintű kapcsolattartást a válaszadók mindössze 6%-a jelölte meg. Inkább az idősekre jellemző a távolmaradás: míg a 16-19 éveseknek csak egy szűk, 6%-os kisebbsége látja ritkábban, mint havonta a legközelebbi barátait, úgy 30 éves kor felett ez általános magatartásformává válik (a 30 évnél idősebb korcsoportok több, mint 40% nyilatkozott így). A személyes találkozók pótlására amúgy az üzenetküldő alkalmazások (Whatsapp, Viber, Messenger stb.) a leggyakrabban alkalmazott eszközök (38%), amelyek mellett úgy tűnik valóban idejétmúlttá vált a telefon használata (22%). Egyedül az 50-59 éves korosztály jelent némileg kivételt, az ő körükben még elterjedtebb a telefon (33%) az üzenetküldő alkalmazásokhoz képest (25%).  E két megoldáson túl csak egy szűk kisebbség használja még az e-maileket (3%) és az online videókonferenciákat (5%) a barátokkal való érintkezés elsődleges csatornájaként a személyes találkozókon túl. 

A kutatás harmadik részében igyekeztünk mélyebbre ásni a barátságokkal kapcsolatos vélekedésekben, és a barátságok tartalmi aspektusairól tettünk fel kérdéseket. Egy ilyen aspektus a barátságok nehezítő tényezői, azaz hogyan látják a válaszadók az egyéni vagy társadalmi szintű gátló tényezőket, amelyek megnehezíthetik a barátságok kialakulását. A többségi vélekedés szerint egyértelműen az olyan egyéni tényezőkben, mint az eltérő személyiségtípusokban (42%) vagy az egymás barátai, párjai iránt táplált ellenszenvben (43%) keresendő a barátkozási problémák kulcsa, és csak másodsorban jelentenek akadályt az olyan társadalmi tényezők, mint az eltérő szociális, jövedelmi helyzet (33%), politikai nézetkülönbségek (29%), munkahelyen belüli alá-fölé rendeltségi viszonyok (29%) vagy az eltérő nyelvi és kulturális háttér (28%). A korkülönbségek tekintetében pedig különösen megengedőnek tűnik a magyar társadalom (csak 14% tartja nehezítő tényezőnek), alátámasztva azt a népszerű mondást, miszerint „a kor csak egy szám”. A diplomások körében azonban némileg felértékelődnek a társadalmi tényezők, azon belül is a politikai nézetkülönbségek szerepe: a diplomások 41%-a szerint ez is jelentősen gátolja a szoros barátságok kialakulását. 

Szintén alapvetően nyitottnak mutatkozik a magyar táradalom a barátok közötti tabutémákat illetően. A felkínált témák közül egyikről sem állította a válaszadók több, mint negyede, hogy tabuként kezelnék a közeli barátaik körében. Egyedül a párkapcsolati és szexualitással kapcsolatos kérdések (23%), és az anyagiakkal kapcsolatos témák (18%) kapcsán tartózkodóbbak valamelyest a politikához (12%), egymás életmódját érintő döntésekhez (8%), vagy akár az egymás életében előforduló tragikus betegségekhez és halálesetekhez (7%) képest. Ezzel együtt a többségi (52%) vélemény szerint a közeli barátaikkal nincsenek tabutémák, azaz a közeli barátságokra a magyarok többsége valóban egy rendkívül szoros személyes kapcsolatként tekint. 

 

Ha te is szeretnéd ehhez hasonló kérdésekben elmondani a véleményed, töltsd le az Opinio applikációt és válaszolj a kérdéseinkre – aktivitásoddal nem csak azt segíted , hogy alaposabban megismerhessük a magyarok álláspontját bizonyos kérdésekben, de pontokat is gyűjthetsz, amiket aztán kuponokra, ajándékokra válthatsz be, valamint nyereményjátékokon is részt vehetsz!

 

Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

 

***

Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat három különböző adatfelvétel segítségével rögzítette az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével 2024 június-júliusában. A mintanagyság az egyes adatfelvételek során 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.