A budapesti közgyűlés konfliktusainak megítélése

• Mérsékelt választói érdeklődés övezte a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos eseményeket. A teljes 16 év feletti magyar lakosság 56%-a egyáltalán nem követte a fejleményeket míg egy további 29% csak “szalagcímek szintjén” tette ezt. Mindössze 15% nyilatkozott úgy, hogy a részletekkel is tisztában van. Ezek az arányok a budapesti lakosok körében sem különböznek drámai mértékben, ezen a bázison 44% nem követte egyáltalán a fejleményeket, 34% követte szalagcímek szintjén és 22% van tisztában a részletekkel is. Szavazótábárok tekintetében érdeklődöbbnek bizonyultak a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazói: az ő körükben csak 30, illetve 33% nem követte egyáltalán a fejleményeket a kormánypártiak 52, és a pártnélküliek 76%-ához képest.
• A kialakult helyzet iránti felelősség tekintetében a többség vagy nem tudja/akarja megítélni a helyzetet (40%), vagy megosztott felelősséget (21%) lát a kérdéskörben. Az egyértelmű felelősséget érzékelők körében Karácsony Gergely főpolgármestert hibáztatják többen (17%) Magyar Péterrel (8%), Szentkirályi Alexandrával/Fidesz-frakcióval (8%) és Vitézy Dáviddal (2%) szemben. A Magyar Péter-Karácsony Gergely összevetésben csak az egyéb (Tiszán kívüli) ellenzéki pártok szavazói tulajdonítanak Magyar Péternek valamivel nagyobb felelősséget (17%) Karácsony Gergelynél (15%), a többi választói csoport (kormánypártiak, Tisza-szavazók, pártnélküliek) szerint egyértelműen a főpolgármestert terheli a nagyobb felelősség.
• Hasonló képletet kapunk, amikor konkrétan a kinevezendő alpolgármester személyét érintő vitáról, illetve a vitában elfoglalt narratívákról kérdeztük a válaszadókat. A többség (52%) nem tud állást foglalni a kérdésben, a véleményt nyilvánítók között viszont többen osztják Magyar Péter álláspontját (19%), mint Karácsony Gergelyét (12%) – Budapesten 24% – 17% ez az arány Magyar Péter javára.
• Népszerűnek bizonyult Vitézy Dávid kezdeményezése a BKK-rendészet felállításáról: a teljes népesség 43%-a szerint szükség volt erre az intézkedésre és csak 13% szerint nem volt rá szükség (a budapestiek körében még nagyobb az intézkedés támogatottsága, itt 58% – 14% ez az aránypár). Az intézkedés támogatottsága szinte pártállástól függetlenül érvényes, még a legkritikusabb „egyéb ellenzéki pártok szavazói” körben is 44% támogatja és csak 21% ellenzi az intézkedést.
• A kialakult helyzet ellenére mérsékelten optimista a lakosság a “hogyan tovább” megítélésében. A teljes, 16 év feletti lakosság 32%-a és a budapestiek 35%-a szerint a kulccszereplők találni fognak olyan megoldást, amellyel működőképes lesz a főváros és ennek megfelelően mind a teljes lakosság, mind a fővárosiak 24%-a tartja nagyon, vagy inkább valószínűnek azt, hogy a normal 5 éves ciklus vége előtt előrehozott választásokat kell tartani Budapesten.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat október 10. és 13. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. Az minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk, a súlyozási eljárásban a 2024-es EP-választások listás eredményeihez is igazítottuk a nyers adatokat. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK