• Megfelelően tájékozott, vagy legalábbis annak tartja magát a 16 év feletti magyar lakosság az Ügyfélkapu+ / Digitális Állampolgárság applikációra való átállási folyamattal kapcsolatban az Europion (korábban Opinio) legújabb országosan reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók 47%-a teljes mértékben tisztában van az átállás részleteivel, míg egy további 36% “valamennyire” tisztában van vele. Csupán 6% válaszolt úgy, hogy egyáltalán nincs vele tisztában.
• 57% már sikeresen elvégezte az átállást a január 16.-i határidő előtti napokban, de 12% elakadt a folyamatban. A maradék 31% vagy el sem kezdte még az átallást, de tervezi (20%), vagy egyáltalán nem foglalkozik elektronikus ügyintézéssel (11%). Érdekesség, hogy az idősek (60 év felettiek) körében sem magasabb az elektronikus ügyintézéssel egyáltalán nem foglalkozók aránya az országos átlagnál, azonban a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriában (8 általánost végzettek) jelentősen (26%), illetve az alacsony jövedelműek és a falvakban élők körében (19%, illetve 16%) valamennyire meghaladják az országos átlagot.
• Kb. minden ötödik 16 év feletti magyar (21%) ment már be kormányablakba segítségért és egy további 21% tervezi, hogy bemegy a határidő előtti napok állása alapján. A kormányablakos segítségre szorulók aránya a legalacsonyabb iskolázottsági csoportban kiemelkedő (58%). A jövőben amúgy az elektronikus ügyintézést igénybevevők többsége inkább az Ügyfélkapu+ -t tervezi használni (54%) és csak 24% tervez élni a Digitális Állampolgárság applikáció lehetőségével.
• Megosztott a társadalom az egész átállási folyamat megítélésében. Közel ugyanannyian értékelik inkább, vagy nagyon negatívnak a folyamatot (32%), mint ahányan inkább, vagy nagyon pozitívnak (30%). A legidősebb korcsoport tagjai (60 év felettiek) kritikusabbak az országos átlagnál (42%) annak ellenére, hogy nem szorultak jelentősen nagyobb arányban segítségre (vagy akadtak el a folyamatban), mint a társadalom egésze. A pártpolitikai hovatartozások azonban még egy ilyen rutinszerű állami funkció megítélésére is rányomja bélyegét: a kormánypártiak 42%-a pozitívnak és csak 17% negatívan értékelte a folyamatot, addig a Tisza-szavazók körében fordított (31 % pozitív, 35%) ez az arány.
• A magyarok relatív többsége (45%) elsősorban a sajtóból és médiából tájékozódott az átállás részleteiről, de az ismeretségi háló is fontos szerepet töltött be (család: 12%, kollágák, szakmai kapcsolatok: 9%, barátok: 4%). Hivatalos állami értesítésekből csak kb. minden ötödik állampolgár (21%) tájékozódott, bár a 60 év felettiek és az alacsony jövedelműek körében (28, illetve 29%) magasabb ez az arány.

 

 

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 január 14. és 15. között vette fel az Europion mobilapplikációs  és kiegészítő webalapú adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát (pontosabban az erre való visszaemlékezést) is figyelembe vették. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

• A 16 év feletti lakosság negyede (25%) nyilatkozott úgy, hogy a korábbiaknál jobban odafigyelt a forintárfolyamra az elmúlt hetek forintgyengülésének kontextusában. Ez az arány a társadalom magasabb státuszú szegmenseiben magasabb az országos átlagnál (diplomások körében 38%, magas jövedelmű háztartásban élők körében 31%). Az ellenzéki pártok szavazói, azon belül is elsősorban a Tisza-szavazók nagyobb részét foglalkoztatta a kérdés, az ő körükben 42% követte a szokásosnál jobban az árfolyamtrendeket bevallásuk szerint a kormánypártiak 15%-ához képest.
• Alapvetően pesszimisták a lakossági várakozások a forintárfolyam további alakulását tekintve: 61% további gyengülésre számít és csak 10% bízik abban, hogy visszaerősödik a forint árfolyama a következő hónapokban. Érdekesség, hogy még a kormánypártiak körében is a pesszimisták vannak relatív többségben a forintárfolyam alakulását tekintve, noha az országos átlaghoz képest itt jóval szűkebb az olló: ebben a körben 30% számít további forintgyengülésre és 23% számít visszaerősödésre.
• A személyes érintettség kérdésében 44% számolt be jelentős érintettségről (4-es és 5-ös értékelések arányának összege az 1-5-ös skálán). Az érintettek köre  az 50-60 éves korcsoportban, a diplomások körében, a magas jövedelműek körében és a Tisza-szavazók körében érik el, vagy haladja meg az 50%-ot.
• Éles különbségek mutatkoznak meg annak tekintetében, hogy különböző társadalmi csoportok milyen arányban írják az elmúlt hetek fejleményeit a devizapiacokon a magyar gazdaságpolitika, vagy a világpiaci trendek számlájára. Összességében a magyar gazdaságpolitikát hibáztatók (48%) vannak relatív többségben a világpiaci trendekkel magyarázókkal szemben (22%), míg a társadalom közel harmada (30%) a két tényező hatását kb. ugyanakkorára becsülik. A legfiatalabb korcsoportok (60%), a magas jövedelműek (66%), illetve a Tisza-szavazók (88%) azonban az országos átlagot jócskán meghaladó arányban teszik felelőssé a magyar gazdaságpolitikát.
• A személyes érintettséget meghaladó arányban vannak azok, akik inkább, vagy nagyon aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt (56%) és csupán 13%-nyian inkább, vagy egyáltalán nem aggódnak miatta. Még a kormánypártiak körében is egyenlő arányban (28%) vannak azok, akik aggódnak, illetve akik nem aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat december első napjaiban vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 év feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es EP-választáson leadott szavazatát is figyelembe vettük. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• Mérsékelt érdeklődést mutatnak a magyarok a karácsonyi vásárok iránt. A válaszadók egyharmada egyáltalán nem tervez ellátogatni idén karácsonyi vásárokba, további 36%-uk az ünnepi időszak alatt csupán egyszer vesz részt ilyen eseményen.
• A részvételi hajlandóságot jelentős mértékben befolyásolják a vásárokon vélt vagy tapasztalt magas árak. A nők 42%-a a megfizethető árakat tartja a legfontosabb szempontnak egy karácsonyi vásár esetében, szemben az autentikus hangulattal (27%), vagy a változatos programokkal és kínálattal (12%). A férfiak azonban ugyanakkora hangsúlyt helyeznek a megfizethető árakra (34%) és a hangulatra (34%).
• Márpedig a lakosság 52%-a kifejezetten drágának ítéli a hazai karácsonyi vásárokat és 53%-uk nagymértékű (20% fölötti) áremelkedésre számít az idei szezonban. A válaszadók másik 28%-a pedig egy mérsékeltebb, 10-20%-os áremelkedéssel kalkulál. Csupán 9%-uk prognosztizál alacsony szintű (10% alatti) emelkedést.
• Érdekes különbség mutatkozik a nagyvárosokban és kisebb településeken élők között a tekintetben, hogy mit vásárolnak vagy fogyasztanak szívesen a vásárokban. Míg a községek, falvak lakosai legnagyobb mértékben (48%) ajándéktárgyakra költenek, addig a nagyvárosi népesség 54%-a alkoholos melegitalokat fogyaszt elsősorban.
• A gyorsfelmérésben arra is kíváncsiak voltunk, hogy a magyar lakosság mennyire érzékeli pontosan a karácsonyi vásárok árszínvonalát. Konkrét példaként a legnépszerűbb termék, a forralt bor árának becslésére kérdeztünk rá. A kitöltők legnagyobb hányada (34%) szerint 1500 és 2000 Ft közötti összeget kérnek el az árusok egy adag forralt borért a budapesti Vörösmarty téri karácsonyi vásáron. A valóság ennél kedvezőbb, ugyanis az említett helyszínen 1450 Ft-ba kerül 3 dcl forralt bor. A valamelyest eltúlzott árszinvonal-érzékelésre utal az is, hogy a régióbeli vásárok közül a budapestieket gondolják a legtöbben a legdrágábbnak (30%), míg az objektív mércével mért drágább városok közül a bécsi vásárokat csak 21%, a münchenieket pedig csak 14% helyezte az első helyre.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat november 25. és 27. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs  és kiegészítő online adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-69 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16-69 éves lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• A “fast fashion”-höz tartozó asszociációk közül a “sorozatgyártás” (27%), a “könnyű elérhetőség” (22%) és a “megfizethetőség” (19%) emelkednek ki, minden negyedik válaszadónak (25%) ellenben semmit nem jelent ez a kifejezés. Ez az arány különösen az érettségivel nem rendelkezők körében és meglepő módon a 30-39 éves korcsoportban jelentősen magasabb az országos átlagnál.
• A ruhavásárlás szempontjai közül egyértelműen az ár emelkedik ki 62%-os említésaránnyal, de sokak szemében a kényelem (51%), valamint testhezállóság (mennyire illik a válaszadóhoz) is nagy súllyal nyom a latba (44%-os említésaránnyal). Az ár kiváltképp a lefontosabb tényező a nők (68%), a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriába tartozók (8 általánost végzettek – 72%) és a megyei jogú városokban élők (67%) körében.
• A legismertebb fast fashion márkák közül az H&M és a C&A emelkednek ki annak tekintetében, hogy a 16-59 éves társadalom hány %-a járt már az adott márkák üzleteiben az elmúlt 12 hónap során. A sztereotipiáknak megfelelően a női válaszadók a legtöbb felsorolt márkát nagyobb %-os arányban látogatták a férfiakhoz képest. A legszélesebbre a Reserved esetén nyílik az olló, ezt a női válaszadók 16%-a látogatta az elmúlt év során a férfiak 9%-ához képest. A legkedveltebb márkák rangsora megfelel a látogatási rangsornak, azonban a fent említett két márkára egyaránt igaz, hogy lényegesen többen látogatják, mint ahányan kedvelik.
• A magyarok többsége bevásárlóközpontokban (31%) és online (24%) szeret elsősorban ruhákat vásárolni. Míg a férfiak inkább plázákban keresik a kedvenc ruhájukat (35% a nők 27%-ával szemben), addig fordítottak az arányak az online vásárlás esetében (27% a nők és 21% a férfiak esetén). Az online vásárlás elterjedtsége összefügg az életkorral is, a 20-29 éves korcsoport lényegesen magasabb arányban (29%) vásárol online, mint az országos átlag.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 16. és 18. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK

 

 

 

 

 

 

• A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (87%-a) már járt legalább az Európai Unió egy tagállamában a legnagyobb és a velünk szomszédos országok közül. A leglátogatottabb országok Ausztria (58%), Szlovákia (54%) és Horvátország (43%), a legkevésbé látogatottabbak pedig Hollandia (13%) és Svédország (7%) a felsorolt országok közül. A férfi válaszadók kivétel nélkül nagyobb arányban jártak a felsorolt országokban mint a nők, és a különbségek pár kivételtől eltekintve statisztikailag is szignifikánsak.
• Jóval alacsonyabb azok aránya, akik a felsorolt országok valamelyikében legalább már 2 hetet eltöltöttek összesen, a válaszadók 42%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy egyik országban sem töltöttek ennyi időt. Ebben a minimum 2 hetes összehasonlításban Horvátország végzett az élen (18%), Ausztria (16%) és Olaszország (16%) előtt.
• Hasonló arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy mely országokból van külföldi ismerősük, barátjuk (41%-nak egyikből sincs). A látogatottsági dobogóhoz képest azonban Németország emelkedik ki ebben a tekintetben, innen a magyarok közel harmadának (30%-ának) van ismerőse, vagy barátja.
• A felsorolt nemzetkarakterológiai jegyek közül a válaszadók nagyjából megerősítették a népszerű sztereotípiákat. A pozitív tulajdonságok közül a kedvesség-humor-szenvedélyesség hármasban egyértelműen a mediterrán országokat tartják nyerőnek a magyarok, míg a megbízhatóság, lojalitás kérdésében pedig a németek (17%), osztrákok (15%) és svédek (14%) végeztek a képzeletbeli dobogón. A legszimpatikusabb kultúra tekintetében szinte délre húzunk, míg a velünk, magyarokkal való rokonlelkűséget elsősorban a lengyelekben látjuk (29%).
• Az európai népek közötti kulturális különbségeket hajlamosak vagyunk jelentősnek tekinteni még világviszonylatban is. Csak 19% ért egyet ugyanis azzal az állítással, hogy “Világviszonylatban nézve a dolgokat Európa népei hasonlóak, nincsenek köztünk igazán mély kulturális különbségek” és 42% kifejezetten nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 8. és 10. között vette fel az Opinion Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK