Hogyan gondolkodunk a “fast fashion” világáról?

/ /by
  • A “fast fashion”-höz tartozó asszociációk közül a “sorozatgyártás” (27%), a “könnyű elérhetőség” (22%) és a “megfizethetőség” (19%) emelkednek ki, minden negyedik válaszadónak (25%) ellenben semmit nem jelent ez a kifejezés. Ez az arány különösen az érettségivel nem rendelkezők körében és meglepő módon a 30-39 éves korcsoportban jelentősen magasabb az országos átlagnál.
  • A ruhavásárlás szempontjai közül egyértelműen az ár emelkedik ki 62%-os említésaránnyal, de sokak szemében a kényelem (51%), valamint testhezállóság (mennyire illik a válaszadóhoz) is nagy súllyal nyom a latba (44%-os említésaránnyal). Az ár kiváltképp a lefontosabb tényező a nők (68%), a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriába tartozók (8 általánost végzettek – 72%) és a megyei jogú városokban élők (67%) körében.
  • A legismertebb fast fashion márkák közül az H&M és a C&A emelkednek ki annak tekintetében, hogy a 16-59 éves társadalom hány %-a járt már az adott márkák üzleteiben az elmúlt 12 hónap során. A sztereotipiáknak megfelelően a női válaszadók a legtöbb felsorolt márkát nagyobb %-os arányban látogatták a férfiakhoz képest. A legszélesebbre a Reserved esetén nyílik az olló, ezt a női válaszadók 16%-a látogatta az elmúlt év során a férfiak 9%-ához képest. A legkedveltebb márkák rangsora megfelel a látogatási rangsornak, azonban a fent említett két márkára egyaránt igaz, hogy lényegesen többen látogatják, mint ahányan kedvelik.
  • A magyarok többsége bevásárlóközpontokban (31%) és online (24%) szeret elsősorban ruhákat vásárolni. Míg a férfiak inkább plázákban keresik a kedvenc ruhájukat (35% a nők 27%-ával szemben), addig fordítottak az arányak az online vásárlás esetében (27% a nők és 21% a férfiak esetén). Az online vásárlás elterjedtsége összefügg az életkorral is, a 20-29 éves korcsoport lényegesen magasabb arányban (29%) vásárol online, mint az országos átlag.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 16. és 18. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

     

    ÁBRÁK

     

     

     

     

     

     

    Az árvíz utóélete: hogyan csapódtak le az elmúlt hetek eseményei a közvéleményben?

    / /by
    • A társadalom döntő többsége (88%-a) legalább felületesen (53%), vagy részletesen is (35%) követte a magyarországi árvízzel kapcsolatos eseményeket, csak 12% nyilatkozott úgy, hogy nem követte a témát. Átlagon felül az 50-59 évesek (56%), a diplomások (45%), a Fidesz és a Tisza-szavazók (50-44%) nyilatkoztak úgy, hogy rendszeresen követték az árvízzel kapcsolatos eseményeket.
    • A teljes társadalom 4%-a nyilatkozott úgy, hogy személy szerint volt érintett a mostani, vagy korábbi árvízek okozta káreseményekben. Ezentúl minden ötödik válaszadó (21%) személy szerint nem volt érintett, de ismer legalább egy egy olyan embert, aki érintett volt.
    • A döntő többség (62%) inkább, vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a “klímaváltozás hatására egyre nagyobb veszélyt jelentenek Magyarországon az árvízek”. A kérdés megítélésében nincsenek igazán erős politikai törésvonalak, a kormánypárti szavazóknak is csak 18%-a utasítja el teljes mértékben a fenti véleményt az egész társadalom 14%-ához képest.
    • A hatóságok munkájában már tetten érthető a pártpolitikai megosztottság. Míg a kormánypárti szavazók 69%-a szerint megfelelően reagáltak a hatóságok az árvízhelyzetre, addig csak minden negyedik Tisza-szimpatizáns, (25%), és valamivel több, mint minden harmadik pártnélküli (37%) vélekedett így.
    • A tekintetben is erősen megosztott a társadalom – de nem pártpolitikai vonalak mentén – hogy mennyire dolga a közéleti szereplőknek, hogy aktívan részt vegyenek a terepen való védekezésben. Szinte %-ra megegyezik azok köre (51%), akik szerint “elvárható a közéleti szereplőktől, hogy aktívan, a terepen vegyenek részt a védekezésben” illetve azoké, akik szerint “nem ez az elsődleges dolguk, az árvíz elleni védekezést meg kéne hagyni a szakembereknek és a hatóságoknak” (49%). Az aktív fellépés hívei valamivel felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban, a 8 általánost végzettek 58%-a vélekedik így.
    • A pártok közvetlen szerepvállalásában a Tisza nyerte meg az “aktivitási versenyt” a közvélemény szemében, a teljes 16-59 éves társadalom 42%-a látta őket aktívnak a terepen, míg a kormánypárti politikusokról csak 39% állította ugyanezt. A két nagy politikai erőhöz képest sokkal kevésbé látták aktívnak a magyarok a többi ellenzéki párt szereplőit (DK-16%, Mi Hazánk – 12 % Momentum – 9%, Kétfarkú Kutyapárt -7%).

     

    *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 17. és 21. között vette fel az Opinio Institute mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, magyarországi régió és a 2024-es EP listákra leadott szavazatmegoszlás tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

       

      ÁBRÁK

       

       

       

       

       

       

       

       

      Hogyan látjuk Európa népeit?

      / /by
      • A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (87%-a) már járt legalább az Európai Unió egy tagállamában a legnagyobb és a velünk szomszédos országok közül. A leglátogatottabb országok Ausztria (58%), Szlovákia (54%) és Horvátország (43%), a legkevésbé látogatottabbak pedig Hollandia (13%) és Svédország (7%) a felsorolt országok közül. A férfi válaszadók kivétel nélkül nagyobb arányban jártak a felsorolt országokban mint a nők, és a különbségek pár kivételtől eltekintve statisztikailag is szignifikánsak.
      • Jóval alacsonyabb azok aránya, akik a felsorolt országok valamelyikében legalább már 2 hetet eltöltöttek összesen, a válaszadók 42%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy egyik országban sem töltöttek ennyi időt. Ebben a minimum 2 hetes összehasonlításban Horvátország végzett az élen (18%), Ausztria (16%) és Olaszország (16%) előtt.
      • Hasonló arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy mely országokból van külföldi ismerősük, barátjuk (41%-nak egyikből sincs). A látogatottsági dobogóhoz képest azonban Németország emelkedik ki ebben a tekintetben, innen a magyarok közel harmadának (30%-ának) van ismerőse, vagy barátja.
      • A felsorolt nemzetkarakterológiai jegyek közül a válaszadók nagyjából megerősítették a népszerű sztereotípiákat. A pozitív tulajdonságok közül a kedvesség-humor-szenvedélyesség hármasban egyértelműen a mediterrán országokat tartják nyerőnek a magyarok, míg a megbízhatóság, lojalitás kérdésében pedig a németek (17%), osztrákok (15%) és svédek (14%) végeztek a képzeletbeli dobogón. A legszimpatikusabb kultúra tekintetében szinte délre húzunk, míg a velünk, magyarokkal való rokonlelkűséget elsősorban a lengyelekben látjuk (29%).
      • Az európai népek közötti kulturális különbségeket hajlamosak vagyunk jelentősnek tekinteni még világviszonylatban is. Csak 19% ért egyet ugyanis azzal az állítással, hogy “Világviszonylatban nézve a dolgokat Európa népei hasonlóak, nincsenek köztünk igazán mély kulturális különbségek” és 42% kifejezetten nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

      *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 8. és 10. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

         

        ÁBRÁK

         

         

         

         

         

         

         

        Miktől félünk? Fóbiák elterjedtsége a magyar társadalomban

        / /by
        • A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (80%-a) érzékeli a különböző fóbiák jelenlétét az ismeretségi körükben. Különösen az érettségivel nem rendelkezők körében relatív magas azok aránya (14%), akik sok fóbiával élő emberről tudnak az ismeretségi körben.
        • A leggyakoribb fóbia a tériszony (36%), amit a pókiszony (23%), a klausztrofóbia és a fogorvosoktól, fogászati beavatkozásoktól való félelem (20-20%) követ a sorban. A legtöbb fóbiáról elmondható, hogy a nők körében nagyobb az előfordulási arányuk (vagy csak a nők hajlamosabbak bevallani a fóbiájukat): míg a férfiak 30%-a állítja, hogy nem szenvednek semmilyen fóbiában, addig a nőknek csupán 16%-a vallja ugyanezt.
        • A fóbiában szenvedők többsége (58%) nem igazán tesz semmit a fóbiájuk leküzdéséért, és hasonló arányban (60%) állítják, hogy nem igazán, vagy egyáltalán nem zavarja őket a fóbiájuk a mindennapjaik során. Egy 14%-os kisebbségnek azonban rendszeres kényelmetlenséget okoz a fóbiájuk, és ez az arány különösen magas (26%) a 16-19 éves korcsoportban. Azonban az idő múlásával a fóbiával élők inkább a fóbiájuk enyhülését (24%) tapasztalják, mint a súlyosbodását (8%).
        • Széles körben tapasztalják a válaszadók, hogy a társadalom nem veszi komolyan a fóbiákkal élőket. Ezzel az állítással ugyanis a válaszadók 49%-a egyetért és csak 15% vallja az ellenkezőjét. A társadalom érzéketlenségét a fóbiák tekintetében különösen a kistelepüléseken tapasztalják, itt 54% az állítással egyetértők aránya.

         

        *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 5. és 7. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

           

          ÁBRÁK

           

           

           

           

           

           

           

           

          A mobiltelefonok kötelező iskolai leadására vonatkozó kormányrendelet megítélése

          / /by
          • A 16-59 éves társadalom kiemelkedő aránya, 96%-a hallott már az iskolai mobiltelefon-leadást kötelezővé tévő kormányrendeletről legalább szalagcímek szintjén, ezen belül 60% állítja, hogy a részletekkel is tisztában van.
          • A rendelettel kapcsolatban összességébén megosztott a társadalom, de inkább az ellenzők vannak többségben 43-31%-os arányban, míg egy további 26% semleges álláspontot képvisel a kérdésben. A kistelepüléseken azonban jelentősen magasabb a rendelet támogatottsága, itt a válaszadók 47%-a ért egyet inkább, vagy teljes mértékben az intézkedésekkel.
          • A válaszadóknak felsoroltunk számos, a rendelet mellett és ellen szóló érvet. A legszélesebb körben elfogadott megfontolás az iskolákra és tanárokra nehezedő adminisztratív teher (52%), de sokan azt is aggályosnak látják (46%), hogy a diákok kevésbé fogják tudni igénybe venni az okoseszközöket a tanulásban hasznos célokra. A rendelet mellett szóló érvek közül a diákok társasági életére gyakorolt pozitív hatással értenek egyet a legtöbben (41%). A rendelet által közvetlenül érintett korosztály (16-19 évesek) sokkal fogékonyabb a kontra-érvekre, 60% fölötti egyetértés aránnyal.
          • A Madách Imre gimnázium igazgatójának kirúgásáról is jól értesült a többség, bár itt már van egy 20%-os réteg, akikhez nem jutottak el ennek az eseménynek a hírei. Az esemény megítéléséhez két narratívát állítottunk szembe egymással. A döntő többség (79%) azzal a narratívávál ért egyet inkább, hogy a kírúgás “elfogadhatatlan, hiszen csak a diákok érdekében lépett fel a rendelet ellen”. Egy jóval kisebb, 21%-os tábor szerint viszont “teljesen természetes és jogos, ha kirúgnak valakit, ha a törvények, szabályok nyílt megsértésére buzdít”. A 16-19 éves korosztályban 90% fölötti az első narratívával egyetértők aránya.
          • Saját gyermekük esetén a szűk többség (53%) középutas álláspontot képvisel(ne): ha az iskolában nem tartatják be szigorúan a szabályokat és van mozgástér, akkor azt tanácsolná, hogy maradjon a gyermeknél a mobil. 38% ellenben minden körülmények között a szabályok betartására buzdítaná a gyermekét és csak 8% tanácsolná a nyílt ellenszegülést.

           

          *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 3. 5. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

             

            ÁBRÁK

             

             

             

             

             

            Mit gondolnak a fitnesstermekről a magyarok?

            / /by
            • A magyar 16-59 éves népesség mindössze 18%-a jár fitnessterembe, és ezen belül is csak 12% jár legalább heti rendszerességgel. Különösen kiemelkedik a 40-49 korosztály a tekintetben, hogy 90%-uk egyáltalán nem jár fitnessterembe.
            • A fitnesstermek elkerülése mögötti okok közül a legtöbben az időhiányt (36%) és a pénzhiányt (31%) jelölték meg, de a közegtől való általános idegenkedés is széles körben jellemző (28%). A női társadalom körében jellemző továbbá a szégyenérzet (28%), ahogy a 20-29 éves korosztályban is meglepően sokan (38%) emelték ki ezt a távoltartó erőt.
            • A fitnesstermekbe járók között a gépes gyakorlatok a legnépszerűbbek (49%), de a szabadsúlyos gyakorlatokat (43%) és a gépes kardiogyakorlatokat (36%) is viszonylag gyorsan megjelölték. A gépes súlygyakorlatok elsősorban különösen a férfiak (55%) és a fiatal korosztályok körében (60% körül) népszerűek. A különböző edzésformákhoz képest jóval kevesebben jelölik meg a wellness szolgáltatásokat (úszoda, szauna, jacuzzi stb.) a fitnesstermekben végzett tevékenységek között.
            • A fitnesstermekbe járók döntő többsége kevesebbet, mint 20000 forintot költ egy hónapban erre a célra és nem igazán jellemző, hogy hajlandóak lennének többet költeni egy jobb fitnessteremért: míg jelenleg csak 7% költ 20000 forintál többet, egy ideális fitnessterem esetén is csak 9%-ra emelkedne ez az arány. Különösen a női válaszadókra jellemző, hogy nem szívesen adnak ki nagyobb összegeket fitnesstermekre.

            *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 31. és szeptember 2. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

             

            ÁBRÁK

             

             

             

            A MÁV és a vasúti fennakadások megítélése a magyar társadalomban

            / /by
            • A magyarok túlnyomó többsége (több, mint 90%-a) hallott az elmúlt napok/hetek fennakadásairól a vasúti közlekedésben és a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a részletekkel is tisztában van. Az alacsonyabb iskolázottsági kategóriákban is 80%-at meghaladja azok köre, akik legalább szalagcímek szintjén tisztában vannak a történtekkel.
            • A magyar 16-59 éves társadalom 68%-a használja a MÁV szolgáltatásait legalább évente, ezen belül is 36%-a legalább havonta. Korcsoportos bontásban a fiatalok (30 év alattiak) körében kiemelkedő a MÁV-ot legalább havonta használók aránya (63%), míg lakóhely tekintetében a kisebb városokban haladja meg jelentősen az átlagot a legalább havonta vonatozók köre (43%).
            • A magyar társadalom alapvetően elégedetlen a MÁV szolgáltatásaival, 35% egyáltalán nem elégedett és egy további 22% inkább nem elégedett – míg csupán 13% inkább, vagy teljes mértékben elégedett. Az elégedetlenség minden demográfiai csoportban hasonló méreteket ölt.
            • A Lázár János által bejelentett 5 pontos akcióterv egyik kulcseleme az az igéret, hogy az állam biztosítson a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor oda-vissza közlekedést átszállás nélkül. A magyar társadalom 35%-a szerint reális ez a vállalás, ennél kicsit nagyobb réteg szerint (37%) irreális, míg a többiek bizonytalanok. A leginkább szkeptikusak a fővárosi és a diplomás lakosok, az ő körükben csak 29, illetve 24% tartja reálisnak a vállalásokat.
            • Egyértelműen a pályafelújításokat tartja az elsődleges prioritásnak a vasúti közlekedésben a magyarok relatív többsége (44%-a), ezt követi a járműpark korszerűsítése 24%-kal. A jegyárak csökkentését csak 7% tartja fontos prioritásnak.
            • A politikai felelősség megítélésének kérdésében megosztott a társadalom. A válaszadók 30%-a szerint egyértelműen és egy további 23% szerint inkább Lázár János miniszteré a felelősség és emiatt le kéne mondani. A válaszadók 47%-a szerint viszont inkább a hosszú évek mulasztásai eredményezték a problémákat, ezért nem kéne rögtön bűnbakot keresni. Lázár János politikai felelősségét elsősorban a diplomások kérik számok, az ő körükben 64% a lemondását követelők aránya.

            *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 27-29.én vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

            ÁBRÁK

             

             

             

             

            Tapasztalatok és vélemények az ingatlanpiacon

            / /by

               

              • A magyar 16-59 éves népesség kicsit kevesebb, mint egyharmada (31%) volt érintett ingatlanpiaci tranzakcióban az elmúlt 12 hónap során. Mind az adásvételi, mind a bérleti piacon a keresleti oldalon (ingatlan vásárlás és bérlés) voltak többen (12% vevő, 8% eladó, 13% bérlő, 6% bérbeadó).
              • A következő 1 évre tekintve méginkább a túlkereslet jellemző a piacra. 18% tervez ingatlanvásárlást a 9%-nyi potenciális eladóval szemben és 11% tervez bérlést az 5% bérbeadóval szemben. Az ingatlanvásárlásban gondolkodók aránya különösen az érettségivel rendelkezők (24%) és a megyei jogú városokban élők (28%) körében magas.
              • Az elmúlt 1 év tranzakcióiban résztvevők kb. fele vett igénybe ingatlanközvetítőt. 29%-nak inkább pozitív, 18%-nak inkább negatív volt ezzel kapcsolatban a tapasztalata. Közép-Magyarországon lényegesen pozitívabbak voltak a nettó tapasztalatok, ott 40%-10% a pozitív tapasztalatok mérlege a negatívakkal szemben.
              • A Duna House, az Otthon Centrum és az Ingatlan.com emelkednek ki a legnagyobb ingatlanközvetítők közül ismertség tekintetében. A Duna House ismertsége különösen az idősebb (40-49, 50-59) generációk körében magas (74%), míg az Ingatlan.com szolgáltatását inkább a fiatalabb (20-29 éves) generációk ismerik (63%). A legtöbb országos hálózattal bíró közvetítőről elmondható, hogy Közép-Magyarországon lényegesen magasabb az ismertsége, mint az ország egyéb régióiban.
              • Az ingatlanközvetítői díjak tekintetében 5%-os díjat tart indokoltnak a válaszadók relatív többsége (23%) egy sikeres adásvételi tranzakciót követően. A válaszadók több mint felének válaszai azonban inkább az 5%-os szint alatt szóródnak és csak 21% tart indokoltnak 5%-ot meghaladó összeget. A nők hajlamosabbak magasabb díjakat is indokoltnak tartani, pl. a női válaszadók 11%-a akár egy 10%-os díjat is elképzelhetőnek tart.

              *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 30. és szeptember 1. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna

               

              ÁBRÁK

               

              Vélemények a turizmusról és a rövidtávú lakáskiadásról

              / /by
              • A magyarok relatív döntő többsége szerint (40%) inkább, vagy nagyon meghatározó szerepet tölt be a turizmus az ország gazdaságában, kevesebb mint feleennyien (17%) vélik ennek az ellenkezőjét (egyáltalán nem, vagy inkább nem tölt be döntő szerepet).
              • A nemzetgazdasági szemlélethez képest sokkal kevesebben érzik a turizmus hatását a személyes életükben: a válaszadók 60%-a szerint egyáltalán nem járul hozzá a turizmus a megélhetéséhez és településtípusok között sincsenek jelentős különbségek e tekintetben.
              • A turisztikai célok közül a fesztivál- és koncertturizmus, illetve a gyógyturizmus emelkednek ki, mint az ország számára leghasznosabbnak vélt célok 63%-os illetve 54%-os említésarányokkal. Ezzel szemben a sportturizmust (22%) és az ökoturizmust (11%) relatív kevesen tartják kiemelkedően hasznosnak.
              • A 16-59 éves lakosság közel negyedének (22%) van konkrét tudomása rövidtávú lakáskiadásról a közvetlen lakókörnyezetében. A fővárosban értelemszerűen jóval magasabb (33%) ez az arány.
              • A 16-59 éves lakosság 8%-nak van már közvetlen tapasztalata rövidtávú lakáskiadásban, míg egy további 13% tervez ilyen kiadási formát a jövőben. Ez utóbbi aránya a fiatal korosztályok (16-19 évesek és 20-29 évesek) jóval magasabb, 20% és 30% között van.
              • A rövidtávú lakáskiadás kívánatos szabályozását illteően megengedőnek mondható a társadalom. Míg 36% szerint egyáltalán nincs szükség szabályozásra, csak 7% preferelná az általános betiltását a gyakorlatnak. A kistelepüléseken magasabb az országos átlagnál a tiltást szorgalmazók aránya (10%), a fővárosban viszont a szigorú szabályozás hívei vannak többen (35% az országos átlag 22%-ával szemben). A szabályozás kérdésében a férfiak szigorúbbak, mint a nők: a férfiak 34%-a szeretne legalább szigorú szabályozást a nők 24%-ával szemben.
              • A fentiekkel összhangban viszonylag kevesen látják a külföldi turisták és a helyiek együttélését a rövidtávú lakáskiadás kapcsán eléggé (7%), vagy nagyon (6%) súlyos problémának a válaszadók lakókörnyzetében. Ez az arány csak a 8 osztályt végzettek (19%) és a fővárosiak (20%) körében magasabb az országos átlagnál.

               

              *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 29-31.én vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

                 

                ÁBRÁK

                 

                 

                 

                Imane Khelif és a párizsi olimpia

                / /by

                 

                • Imane Khelif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90%) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48% álltja, hogy részletesebben is utána nézett/olvasott a témának. Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54%), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71%) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekről is tisztában vannak.
                • A többségi vélekedés (60%) szerint rossz döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal, hogy engedték Imane Khelif-et elindulni az olimpián. A döntést csak 17% támogatja és további 23% nem tudja megítélni a kérdést. Egyedül a diplomások körében alacsonyabb az elutasítók aránya (46%), de még közöttük is egyértelmű többségben vannak az Imane Khelif szereplését támogatókhoz képest (27%).
                • Megosztott a társadalom annak tekintetében, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32%) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg 30% szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (pl. tesztoszteronszint). 19% sportágtól tenné függővé a kérdést, 16% pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Khelif-hez hasonló versenyzőket. Csak egy szűk, 3%-os kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
                • A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44%) és csak egy 26%-os kisebbség szerint segítette a tisztánlátást. Egyedül a 16-19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42%), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62%).

                *Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat mobilapplikációs adatfelvétel segítségével rögzítette az Opinio Institute 2024 augusztus 4. és 5. között. A kutatásban 1000 fő vett részt és az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérés hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

                ÁBRÁK