Hogyan látjuk Európa népeit?

• A 16-59 éves magyar társadalom döntő többsége (87%-a) már járt legalább az Európai Unió egy tagállamában a legnagyobb és a velünk szomszédos országok közül. A leglátogatottabb országok Ausztria (58%), Szlovákia (54%) és Horvátország (43%), a legkevésbé látogatottabbak pedig Hollandia (13%) és Svédország (7%) a felsorolt országok közül. A férfi válaszadók kivétel nélkül nagyobb arányban jártak a felsorolt országokban mint a nők, és a különbségek pár kivételtől eltekintve statisztikailag is szignifikánsak.
• Jóval alacsonyabb azok aránya, akik a felsorolt országok valamelyikében legalább már 2 hetet eltöltöttek összesen, a válaszadók 42%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy egyik országban sem töltöttek ennyi időt. Ebben a minimum 2 hetes összehasonlításban Horvátország végzett az élen (18%), Ausztria (16%) és Olaszország (16%) előtt.
• Hasonló arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy mely országokból van külföldi ismerősük, barátjuk (41%-nak egyikből sincs). A látogatottsági dobogóhoz képest azonban Németország emelkedik ki ebben a tekintetben, innen a magyarok közel harmadának (30%-ának) van ismerőse, vagy barátja.
• A felsorolt nemzetkarakterológiai jegyek közül a válaszadók nagyjából megerősítették a népszerű sztereotípiákat. A pozitív tulajdonságok közül a kedvesség-humor-szenvedélyesség hármasban egyértelműen a mediterrán országokat tartják nyerőnek a magyarok, míg a megbízhatóság, lojalitás kérdésében pedig a németek (17%), osztrákok (15%) és svédek (14%) végeztek a képzeletbeli dobogón. A legszimpatikusabb kultúra tekintetében szinte délre húzunk, míg a velünk, magyarokkal való rokonlelkűséget elsősorban a lengyelekben látjuk (29%).
• Az európai népek közötti kulturális különbségeket hajlamosak vagyunk jelentősnek tekinteni még világviszonylatban is. Csak 19% ért egyet ugyanis azzal az állítással, hogy “Világviszonylatban nézve a dolgokat Európa népei hasonlóak, nincsenek köztünk igazán mély kulturális különbségek” és 42% kifejezetten nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 8. és 10. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK