Hogyan gondolkodunk a “fast fashion” világáról?

/ /by
  • A “fast fashion”-höz tartozó asszociációk közül a “sorozatgyártás” (27%), a “könnyű elérhetőség” (22%) és a “megfizethetőség” (19%) emelkednek ki, minden negyedik válaszadónak (25%) ellenben semmit nem jelent ez a kifejezés. Ez az arány különösen az érettségivel nem rendelkezők körében és meglepő módon a 30-39 éves korcsoportban jelentősen magasabb az országos átlagnál.
  • A ruhavásárlás szempontjai közül egyértelműen az ár emelkedik ki 62%-os említésaránnyal, de sokak szemében a kényelem (51%), valamint testhezállóság (mennyire illik a válaszadóhoz) is nagy súllyal nyom a latba (44%-os említésaránnyal). Az ár kiváltképp a lefontosabb tényező a nők (68%), a legalacsonyabb iskolázottsági kategóriába tartozók (8 általánost végzettek – 72%) és a megyei jogú városokban élők (67%) körében.
  • A legismertebb fast fashion márkák közül az H&M és a C&A emelkednek ki annak tekintetében, hogy a 16-59 éves társadalom hány %-a járt már az adott márkák üzleteiben az elmúlt 12 hónap során. A sztereotipiáknak megfelelően a női válaszadók a legtöbb felsorolt márkát nagyobb %-os arányban látogatták a férfiakhoz képest. A legszélesebbre a Reserved esetén nyílik az olló, ezt a női válaszadók 16%-a látogatta az elmúlt év során a férfiak 9%-ához képest. A legkedveltebb márkák rangsora megfelel a látogatási rangsornak, azonban a fent említett két márkára egyaránt igaz, hogy lényegesen többen látogatják, mint ahányan kedvelik.
  • A magyarok többsége bevásárlóközpontokban (31%) és online (24%) szeret elsősorban ruhákat vásárolni. Míg a férfiak inkább plázákban keresik a kedvenc ruhájukat (35% a nők 27%-ával szemben), addig fordítottak az arányak az online vásárlás esetében (27% a nők és 21% a férfiak esetén). Az online vásárlás elterjedtsége összefügg az életkorral is, a 20-29 éves korcsoport lényegesen magasabb arányban (29%) vásárol online, mint az országos átlag.

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat szeptember 16. és 18. között vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

     

    ÁBRÁK