Gyorskutatás a magyar-kínai kapcsolatokról
Így vélekednek magyarok a magyar-kínai kapcsolatokról
Hszi Csin-Ping kínai államfő budapesti latogatását követően országos reprezentatív felmérést végeztünk az Opinio appon – telefonos mobilapplikációs adatfelvétel – keresztül. A kínai államfő látogatásának híre eljutott a társadalom döntő többségéhez: 6 válaszlehetőség közül a válaszadók közel háromnegyede (73%) helyesen választotta ki Kínát arra a kérdésre, hogy melyik ország államfője járt a napokban Magyarországon. Mindössze 6%-nyian tippeltek helytelenül (Franciaország, Irán, Oroszország, Portugália Izrael), míg 21% nyilatkozott úgy, hogy nem hallott erről az eseményről. A fenti arányszámok ugyan sejtetik, de fontos kiemelni, hogy a látogatás híre messze túlmutat a politikával rendszeresen foglalkozó magasan iskolázott rétegeken: a legalacsonyabb iskolázottságú kategóriában, a maximum 8 általánost végzettek körében is 63% helyesen jelölte meg Kínát.
A kétoldalú találkozók jelentőségét általában magasra értékeli a magyar társadalom. 32% szerint az “ilyen típusú találkozókon születnek meg a legfontosabb döntések”, míg egy további 29% szerint a találkozók elsősorban szimbolikus jelentőségűek, de ettől még nagyon fontosak. Csupán a válaszadók 15%-a vélekedik úgy, hogy az ilyen kétoldalú találkozók inkább “figyelemelterelésre szolgálnak, nincs igazi jelentőségük”. Érdekesség, hogy a fiatalabbak (20-29 és 30-39-es korcsoportok) hajlamosak szkeptikusabb szemmel nézni az ilyen típusú találkozók jelentőségét, az ő körükben csak 24-26% választotta az első értelmezést az idősebb korcsoportok (40-49 és 50-59) 37, illetve 38%-ával szemben.
A magyar-kínai kapcsolatokat alapvetően pozitívnak és szorosnak látják a magyarok: ezen belül is 29% a “partneri” jelzőt találja a legpontosabbnak, míg további 14%-14% szerint “szövetségesi”, vagy egyenesen “baráti” a viszony. Csak egy mindösszesen 4%-os kisebbség látja ezzel szemben a kapcsolatokat “ellenségesnek” (1%), vagy hűvösnek, távolságtartónak (3%). Különösen a legidősebb, 50-59-es korcsoport jellemezte barátinak a viszonyt, az ő körükben 23% nyilatkozott így.
A kívánatos külpolitikai irányt tekintve két, a magyar-kínai kapcsolatokat alapvetően meghatározó narratíva közül választhattak a válaszadók. A magyar kormány Kína-barát politikáját igazoló narratívájával – miszerint “Magyarország elemi érdekében állnak a szoros kínai kapcsolatok, hiszen a világ másodikszámú nagyhatalmáról van szó” – csak a magyar társadalom 20%-a tud maradéktalanul azonosulni. A jóval kritikusabb álláspontot – miszerint “Kína egy elnyomó diktatúra, a nyugati világ, és így Magyarország riválisa, ezért indokolt lenne a távolságtartás” – viszont 35% osztja, míg további 45% szerint mindkét állítás ugyanannyi igazságot tartalmaz. Érdekes külöbség nyilvánul meg a kérdés értékelésében a nemek között: a férfiak hajlamosabbak az első, amúgy népszerűtlen állásponttal jobban azonosulni, 26%-uk osztja ezt a narratívát a nők 15%-ával szemben.
Végezetül, a kutatás kitért a látogatás során felreppenő hírekre is, miszerint kínai aktivisták szedtek le Budapest közterületeire tiltakozásul kihelyezett tibeti zászlókat. A történteket a relatív többség (39%) a szólásszabadságra hivatkozva elfogadhatatlannak tartja és csak 19% tartja ezt érthetőnek, mert “semmi értelme egy ilyen fontos látogatás során provokálni a kínai vezetést”. További 42% itt is a középutas, mindkét narratívával részben azonosulni tudó álláspontot választotta.
Ha te is szeretnél vállalatod számára gyorsan, releváns információhoz jutni, vedd fel velünk a kapcsolatot!
***
Módszertan: Az adatfelvétel az Opinio mobiltelefonos applikációján keresztüli megkereséssel történt május 10 és 12 között. A kutatásban 800 válaszadó vett részt. A minta összetétele nem, korcsoport, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív a 16 és 59 év közötti magyar népességre. A mérés hibahatára 3,5%, azaz a fent bemutatott arányszámok maximum ennyiben térhetnek el attól, amit a 18-59 éves népesség összes tagjának lekérdezése eredményezett volna.
