Imane Khelif és a párizsi olimpia

/ /by

 

  • Imane Khelif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90%) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48% álltja, hogy részletesebben is utána nézett/olvasott a témának. Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54%), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71%) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekről is tisztában vannak.
  • A többségi vélekedés (60%) szerint rossz döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal, hogy engedték Imane Khelif-et elindulni az olimpián. A döntést csak 17% támogatja és további 23% nem tudja megítélni a kérdést. Egyedül a diplomások körében alacsonyabb az elutasítók aránya (46%), de még közöttük is egyértelmű többségben vannak az Imane Khelif szereplését támogatókhoz képest (27%).
  • Megosztott a társadalom annak tekintetében, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32%) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg 30% szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (pl. tesztoszteronszint). 19% sportágtól tenné függővé a kérdést, 16% pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Khelif-hez hasonló versenyzőket. Csak egy szűk, 3%-os kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
  • A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44%) és csak egy 26%-os kisebbség szerint segítette a tisztánlátást. Egyedül a 16-19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42%), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62%).

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat mobilapplikációs adatfelvétel segítségével rögzítette az Opinio Institute 2024 augusztus 4. és 5. között. A kutatásban 1000 fő vett részt és az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérés hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

ÁBRÁK