Vélemények a turizmusról és a rövidtávú lakáskiadásról

• A magyarok relatív döntő többsége szerint (40%) inkább, vagy nagyon meghatározó szerepet tölt be a turizmus az ország gazdaságában, kevesebb mint feleennyien (17%) vélik ennek az ellenkezőjét (egyáltalán nem, vagy inkább nem tölt be döntő szerepet).
• A nemzetgazdasági szemlélethez képest sokkal kevesebben érzik a turizmus hatását a személyes életükben: a válaszadók 60%-a szerint egyáltalán nem járul hozzá a turizmus a megélhetéséhez és településtípusok között sincsenek jelentős különbségek e tekintetben.
• A turisztikai célok közül a fesztivál- és koncertturizmus, illetve a gyógyturizmus emelkednek ki, mint az ország számára leghasznosabbnak vélt célok 63%-os illetve 54%-os említésarányokkal. Ezzel szemben a sportturizmust (22%) és az ökoturizmust (11%) relatív kevesen tartják kiemelkedően hasznosnak.
• A 16-59 éves lakosság közel negyedének (22%) van konkrét tudomása rövidtávú lakáskiadásról a közvetlen lakókörnyezetében. A fővárosban értelemszerűen jóval magasabb (33%) ez az arány.
• A 16-59 éves lakosság 8%-nak van már közvetlen tapasztalata rövidtávú lakáskiadásban, míg egy további 13% tervez ilyen kiadási formát a jövőben. Ez utóbbi aránya a fiatal korosztályok (16-19 évesek és 20-29 évesek) jóval magasabb, 20% és 30% között van.
• A rövidtávú lakáskiadás kívánatos szabályozását illteően megengedőnek mondható a társadalom. Míg 36% szerint egyáltalán nincs szükség szabályozásra, csak 7% preferelná az általános betiltását a gyakorlatnak. A kistelepüléseken magasabb az országos átlagnál a tiltást szorgalmazók aránya (10%), a fővárosban viszont a szigorú szabályozás hívei vannak többen (35% az országos átlag 22%-ával szemben). A szabályozás kérdésében a férfiak szigorúbbak, mint a nők: a férfiak 34%-a szeretne legalább szigorú szabályozást a nők 24%-ával szemben.
• A fentiekkel összhangban viszonylag kevesen látják a külföldi turisták és a helyiek együttélését a rövidtávú lakáskiadás kapcsán eléggé (7%), vagy nagyon (6%) súlyos problémának a válaszadók lakókörnyzetében. Ez az arány csak a 8 osztályt végzettek (19%) és a fővárosiak (20%) körében magasabb az országos átlagnál.

 

*Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat augusztus 29-31.én vette fel az Opinio Institute mobilapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1000 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16-59 éves lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A mérések hibahatára 3,2%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 és 59 év közötti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

 

ÁBRÁK