ELEMZÉS – HOGYAN INFORMÁLÓDUNK KORONAVÍRUS TÉMÁBAN?

Könnyű lenne megtippelni, hogy mi az a téma, aminek kapcsán a legtöbb hír született 2020-ban. Naná, hogy a koronavírus! Kíváncsiak voltunk, hogy az Opiniosok hogyan informálódnak a vírus kapcsán és mennyit foglalkoznak a témával a hétközapokban. Most megosztjuk veletek is az eredményeket!

A politikusokban nem, a kormányzatban mérsékelten, a szakértőkben és a külföldi forrásokban viszont inkább bíznak a magyarok a koronavírussal kapcsolatos hírek tekintetében. A többség nem érdeklődik jobban a COVID-helyzet, mint bármi más iránt, a fiatalok csaknem fele pedigegyáltalán nem figyeli a vírus-híreket.


Keveset tájékozódunk

Tíz magyarból legfeljebb kettő (17%) érdeklődik kiemelten a vírushelyzettel kapcsolatos információk iránt. Az Opinio kutatása szerint a 15-59 közötti korosztály kétharmada csak annyira figyeli a vírus helyzettel kapcsolatos fejleményeket, mint bármi mást. A megkérdezettek negyede viszont gyakorlatilag nem is követi a COVID-dal kapcsolatos híreket. A Z generációnál ugyanez az arány csaknem 40%, a fiatalok csaknem fele tehát nem tájékozódik aktívan a koronavírusról.

külföldi forrásokban jobban bízunk

A nemzetközi trendekkel egybevágóan az orvosok és szakemberek, valamint az egészségügyi intézmények számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a válaszadók egyharmada bízik bennük. A hazai bizalmi, vagy inkább bizalmatlansági helyzetet azonban az írja le a legjobban, hogy őket hitelesség terén egyből a külföldi források – nemzetközi szervezetek, hírportálok – követik (28%). Ez magasabb az operatív törzsbe vetett bizalomnál (27%), érdemben magasabb kormányzatnál és a hazai médiánál. (22%-20%), és jelentősen jobb az önkormányzatok eredményénél (11%). A személyes ismerősök szavai iránt minden ötödik magyar van bizalommal, a sort pedig csak azért nem a munkahelyi vezető zárja 7%-al, mert a politikusoknak őket is sikerült alul múlniuk, a magyarok mindössze 3%-a tekinti őket megbízható forrásnak.

Feladvány a cégeknek

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) igényli, hogy a munkahelye tájékoztassa őt a kialakult helyzetről. A legfontosabbnak az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos híreket tartják (34%), utána az állásuk biztonsága következik (23%). Mindkét területen az életkorral és a végzettséggel együtt nő az érdeklődés is. Meglepő módon a szervezet üzleti kilátásai gyakorlatilag irrelevánsak, a magyar munkavállalók mindössze 6%-a vár erről rendszeresen híreket a cégétől.

A cégektől kapott információk korrektségét illetően az összkép inkább pozitív (81% számolt be elegendő, vagy legalábbis használható információról), a többiek azonban semmit, vagy hiteltelen tájékoztatást kapnak a munkáltatójuktól. Összességében a vezetői szereppel kapcsolatban is inkább elégedettek a magyarok. Közel egyharmaduk példamutatónak tartja, csaknem a fele úgy érzi, hogy a főnökük kontroll alatt tartja az eseményeket. Ötödük azonban inkább elégedetlen, 4% pedig kifejezetten kritikus a vezetőjével szemben.

Kommunikációs téren ezzel együtt a vezetők egyharmadától többet várnak a munkatársaik, mert ritkán, vagy egyáltalán nem szólítják meg a közösséget. A cégvezetők kommunikációja pedig mindössze a válaszadók kevesebb mint negyede szerint (23%) lett intenzívebb az utóbbi időben, a többiek változatlan vagy éppen csökkenő mértékű személyes belső tájékoztatásról számoltak be (61%-7%)

 

A munkahelyi vezető iránti bizalom erősítésére a korrektség az aduász (az összes válaszadó 70%-a, a diplomások 82%-a emelte ki). Az elkövetett hibák elismerése, az empátia és a nyitottság ugyanakkor csaknem ugyanolyan fontosak, mint a gyors és hatékony intézkedések. Az „emberi tényező” minden második megkérdezett szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a bizalom. Önmagában a láthatóság, vagy az információforrásként történő fellépés azonban nem csodafegyver, mindössze a válaszadók egynegyede tartotta ezeket jó megoldásnak.

 

A felmérés az Opinio applikációval készült 2020. október 21. és 25. között, 1111 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra lakóhely, kor, nem és iskolai végzettség szerint.